Article
Különös kijelentést tett Clive Palmer, ausztráliai politikus és bányatulajdonos tavalyelőtt márciusban. Véleménye szerint a világ legnagyobb független(?), természetvédelmi és környezetvédelmi szervezetét, a Greenpeace-t 1971-ben, Vancouver-ben a CIA alapította, és többek között a Rockefeller Alapítvány finanszírozza. Jelenleg épp a célból, hogy az tönkretegye az ausztrál szén exportot, így magát az ipart. Mely ma egyébként Kína egyik legnagyobb szén forrása.
„El kell csak olvasnunk azt az egyházi(!) jelentést, még a ’70-es évekből, mely hangot ad annak, hogy a Rockefeller alapítványok a CIA közvetítői, csatornái a társadalom felé”, kezdte Palmer.
„Elég csak alaposabban megnézni a titkos költségvetésüket, amit tavaly fogadott el a Kongresszus, és ami nagyobb, mint a mi nemzeti költségvetésünk összesen, és amit javarészt a CIA finanszíroz.”
„Nézzük csak meg a Kongresszusi állásfoglalást a CIA azon jelentéséről, melyben azon feladatáról számol be az Egyesült Államok elnökének, melynek célja verseny- és gazdasági előnyszerzése az USA számára. „
„Hát innen tudom, hogy a CIA alapította” (a Greenpeace-t) zárta mondandóját.
Kifakadásának oka, hogy pár hónappal korábban kiszivárogtak egy ausztráliai, 6 millió dolláros Greenpeace projekt tervei, melynek kimondott célja, hogy törvényes megoldásokat dolgozzon ki és alkalmazzon, az ausztráliai szénipar ellen. Project létét a Greenpeace is elismerte.
Kijelentése érthetően így is óriási felháborodást keltett. Bob Brown szenátor, a Zöld párt vezetője, egyben Greenpeace szimpatizáns, rögtön felszólította Palmert, hogy vonja vissza a vádjait. Palmer pártjától, az NLP-től pedig azt kérte, azonnal határolódjanak el képviselőjük állításaitól. A vádakat nevetségesnek minősítette továbbá Drew Hutton képviselő és környezetvédelmi aktivista is, és a Greenpeace képviselője John Hepburn is. Sőt, utóbbi továbbment, és felszólította az ausztrál Nemzeti Liberális Párt vezetőjét, Campbell Newman-t, hogy zárja ki pártjából Cilve Palmert. Így bizonyítván, hogy a pártja elkötelezett a természeti értékek megvédése mellett, a bányaiparral szemben, fogalmazott Hepburn.
A Greenpeace a kialakult vita során aztán hamar elismerte, hogy jelentős támogatást kapott egy amerikai filantropikus szervezettől, ugyanakkor véleményük szerint ebben semmi kivetnivaló nincs.
„Kaptunk egy kisebb összegű támogatást egy filantropikus társaságtól” vallotta be később Hepburn a riportereknek Brisbane-ben.
„Hasonló támogatást kaptunk az ausztráliai Lowy- és Myer alapítványoktól is”, és minden bizonnyal még jó néhány alapítványtól, összesen 6 millió dollárt, 1,3 milliárd forintot.
John Hepburn később azt is megerősítette, hogy 70.000 dollár (15,5 millió forint) „támogatást” kaptak a célból, hogy kivizsgálják az ausztráliai szén-ipar környezetre gyakorolt hatásait. Az említett filantropikus társaságot is megnevezte, így tudni lehet, bizony Palmer nem tévedett, forrásai hitelesek, hisz bevallottan a Rockefeller Alapítványról van szól.
„…ez feltehetően kevesebb, mint amit Clive Palmer egy évben kaviárra költ.”, jegyezte meg viccesen a zöld mezes.
Feltehetőleg, mivel hogy mégis csak egy iparmágnásról van szó, Palmer sem „különb a Deákné vásznánál”, mondhatni az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz, de kijelentéseiből mégis jól kirajzolódik Greenpeace igazi arca.
Továbbá magyarázatot adhatnak arra is, hogy a világszervezet GMO ellenes kampányában miért szerepelnek olyan multinacionális cégek „dicsérő listán”, mint a Spar és a Tesco úgy, hogy közben a magyar vállalkozások, mint például a Cserpes pedig feketelistán vannak.
Palmer vádjait látszik igazolni az is, hogy a Greenpeace tömérdek nemzetközi akciója van a háttérhatalom egyik kiemelkedő, jövőt kutató, alakító szervezetével, a Római Klubbal közösen.
Egyre érthetőbb az is, miért nem hajlandó állást foglalni a Greenpeace az 1950-ben alapított Időjárás Módosító Szövetség tevékenységével és 1997-es jelentésével kapcsolatban. Melyben egyértelmű utalások találhatóak a HAARP és a vegyi permetezés (kemtré
létére. Nem meglepő, hogy a Greenpeace korábban, például a Hír tévé egyik műsorában is, összeesküvés-elméletnek minősítette a hasonló feltevéseket.
Látva, hogy a háttérhatalom miként fonódik össze a nemzetközi zöld mozgalmakkal, egyre tisztább értelmet nyer magának a „zöld fasizmus” fogalma. Ennek tükrében a Greenpeace Trillaterális Bizottságéra hajazó logója is kifejezetten gyanúsnak mondható. Ne feledkezzünk továbbá meg David de Rothschild-ról és az ő alapítványáról sem! Ő is gőzerővel küzd a szén-dioxid kibocsájtás okozta globális felmelegedés ellen. Különös egybeesés, hogy hasonló nevekkel találkozhatunk Hitler támogatói között is, már csak valamelyik Bush csemetének kellene zöld mezt húznia! Meg kell említeni az ENSZ nem régiben bemutatott környezetvédelmi programját, az Agenda 21-et is, és az Exemplar Zero-n keresztül szintén az ENSZ-hez, az USA kormányához és a Világbankhoz köthető Venus Projectet is. Utóbbi még a Lucis Trust és a Teozófia Társulat Zeitgeist című filmjében indult „világhódító” útjára, a „fenntartható fejlődést” tűzve zászlajára. Melynek gondolata, a radikalizációt megelőzően szintén filantropikus társulattól, a szabadkőművesektől származtatható.
Fellelhetőek a történetben ugyanakkor a háttérhatalmi-dialektika nyomai is. Hisz biztosak lehetünk benne, a manapság Greenpeace által környezetszennyezéssel vádolt multicégek, vagy konkrétan az olaj- és szénipar profitja is jelentős részben támogatja a hatalmasok világhódító terveit. Az „irányítók” a Greenpeace-en keresztül csupán az „üzletük” elleni mozgalmakat igyekszenek kordában tartani úgy, hogy közben előfutárai az „új zöld világrendnek”.
Fenntartható fejlődésről és az Agenda 21-ről:
A fenntartható fejlődés - Agenda 21 - Newage propaganda
Alábbi videón pedig a Venus poject képviselője beismeri, hogy kapcsolatban állnak az ENSZ-el és László Ervinnel, rajta keresztül pedig egyenes az út a Róma- és a Budapest Klubhoz.
Roxanne Meadows megerősíti a Venus Project, az ENSZ és a Római Klub kapcsolatát
Forrás:
ABC News
Previous article:
A McDonald's és a Coca Cola mögött (9 years ago)
Next article:
Bemutatkozó a választásra (9 years ago)
About the game:
USA as a world power? In E-Sim it is possible!
In E-Sim we have a huge, living world, which is a mirror copy of the Earth. Well, maybe not completely mirrored, because the balance of power in this virtual world looks a bit different than in real life. In E-Sim, USA does not have to be a world superpower, It can be efficiently managed as a much smaller country that has entrepreneurial citizens that support it's foundation. Everything depends on the players themselves and how they decide to shape the political map of the game.
Work for the good of your country and see it rise to an empire.
Activities in this game are divided into several modules. First is the economy as a citizen in a country of your choice you must work to earn money, which you will get to spend for example, on food or purchase of weapons which are critical for your progress as a fighter. You will work in either private companies which are owned by players or government companies which are owned by the state. After progressing in the game you will finally get the opportunity to set up your own business and hire other players. If it prospers, we can even change it into a joint-stock company and enter the stock market and get even more money in this way.
In E-Sim, international wars are nothing out of the ordinary.
Become an influential politician.
The second module is a politics. Just like in real life politics in E-Sim are an extremely powerful tool that can be used for your own purposes. From time to time there are elections in the game in which you will not only vote, but also have the ability to run for the head of the party you're in. You can also apply for congress, where once elected you will be given the right to vote on laws proposed by your fellow congress members or your president and propose laws yourself. Voting on laws is important for your country as it can shape the lives of those around you. You can also try to become the head of a given party, and even take part in presidential elections and decide on the shape of the foreign policy of a given state (for example, who to declare war on). Career in politics is obviously not easy and in order to succeed in it, you have to have a good plan and compete for the votes of voters.
You can go bankrupt or become a rich man while playing the stock market.
The international war.
The last and probably the most important module is military. In E-Sim, countries are constantly fighting each other for control over territories which in return grant them access to more valuable raw materials. For this purpose, they form alliances, they fight international wars, but they also have to deal with, for example, uprisings in conquered countries or civil wars, which may explode on their territory. You can also take part in these clashes, although you are also given the opportunity to lead a life as a pacifist who focuses on other activities in the game (for example, running a successful newspaper or selling products).
At the auction you can sell or buy your dream inventory.
E-Sim is a unique browser game. It's creators ensured realistic representation of the mechanisms present in the real world and gave all power to the players who shape the image of the virtual Earth according to their own. So come and join them and help your country achieve its full potential.
Invest, produce and sell - be an entrepreneur in E-Sim.
Take part in numerous events for the E-Sim community.